Első kiadás.
Borítóterv: Pohárnok Gergely.
Illusztrálta: Bernáth Edit, Gyenes Fruzsina, György Eszter, Vajda Péter.
Sorozat: Próza Cserépfalvi.

Feri nemcsak szereti a cukrot és a csokit, hanem imádja is. E beteges vonzódása az édességekhez már jó ideje figyelmetlenné teszi a külvilág más jelenségeivel szemben.
Többnyire belső életműködésének és perverz gondolatainak vizsgálatával van elfoglalva, lányokkal könnyen ismerkedik, de csak felszínes kapcsolatot képes velük kialakítani.
Olykor hallucinál, rémálmai vannak, sőt: még a saját anyját sem ismeri fel!
Feri tizenöt éve nem járt Magyarországon. E regény azt az időszakot mutatja be életéből, melyet bolyongásai után Budapesten tölt, ahol ráébred: itt az ideje leszokni a csokoládéról!

"Szégyenkezés közben valahogy elbambultam, ez már hajnali hat körül lehetett, és száraz, édeskés könnyeket hullattam a megilletődöttségtől. A vekkerórát sehogy s sikerült megjavítanom. Azon vettem észre magam, hogy az orromat piszkálom a csavarhúzóval. A csavarhúzó éles hegye egyre jobban csiklandozta az orrom belsejét, és valami ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy egyre feljebb túrjak vele az orrlyukamban."