Esterházy Pál: Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti (Nagyszombat, 1690) [Hasonmás kiadás]

Sorozat: Bibliotheca Hungarica Antiqua XXX.

Knapp Éva, Tüskés Gábor és Galavics Géza tanulmányával.
A fakszimile szöveget közzéteszi Kőszeghy Péter.

Esterházy Pál 1690-ben napvilágot látott, negyedrét alakú, 217 számozott oldalt tartalmazó könyvében a címlap előtt a szerző hercegi címere, majd három számozatlan oldalon az olvasóhoz szóló ajánlás található. Művének irodalmi jelentőségét növeli, hogy nyomtatásban ez az első megjelent könyve, amely a Mária-kultusz terméke és a Patrona Hungariae gondolat képviselője. Az országban működő nyomdák közül ekkor a legnevezetesebb a nagyszombati, a korszak katolikus főúri-jezsuita szellemi központja, így nem csoda, hogy elvállalta a 117, zömében európai és ezen belül több magyarországi, itáliai, németországi, valamint tengerentúli Mária-kép és szobor rézmetszetekkel illusztrált történetének kiadását. A kor rekatolizációs törekvése, Esterházy mély Mária-tisztelele, jezsuita neveltetése és a török kiűzésének időszerűsége mind-mind inspiráló hatást gyakorolt a szerző alkotásához. Az ábrázolásokat külön lapokra nyomtatták, így ezek hátoldala üres, míg a baloldali lapon a képek őrzési helyére, csodatévő voltára utaló szövegek, illetve a képek eredetére vonatkozó tudnivalók szerepelnek. Megkülönböztetett figyelmet fordít a képek csodálatos tulajdonságaira és a velük kapcsolatos legendás és történeti eseményekre, feltalálási helyének, a templom, kápolna vagy kolostor építésére, a hely gondozására, a kultusz megnyilvánulására, valamint a zarándoklatokra.
E munka alapján született Jordánszky Elek (1765-1840) műve a Magyar Országban, 's az ahoz tartozó részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása című műve.
A színvonalas fakszimile kiadású ikonográfiai kézikönyv végén, négy számozatlan levélen tartalommutató és a nyomdahibák jegyzéke található.

Aranyozott műbőr kötésben.