Locke, John: Értekezés az emberi értelemről I-II.

Sorozat: Filozófiai Írók Tára, Új Folyam. XXVI-XXVII. kötet.
Fordította: Dienes Valéria.

Locke fő műve az újkori filozófiai gondolkodást évszázadokra meghatározó Értekezés az emberi értelemről. Négy "könyv"-re osztott alkotásában ¯ talán a morál és a társadalomfilozófia témáit nem tekintve ¯ a filozófia összes központi témájára keresett és talált is választ. Aligha lehetett megkerülni a kérdést a korban: vannak-e velünk született ismeretek? Ismert válasza, miszerint elménk egy "fehér lap", árnyalt és bonyolult argumentáció eredménye. A Második könyv ismereteink keletkezésének, az emberi szellem képességeinek és tartalmának feltérképezésére vállalkozik. Ebben az elemzésben ő is az idea fogalmára támaszkodik, amely fogalom ¯ minden különbözőségük ellenére ¯ a kor gondolkodóinak alapterminusa. Az észlelésről, ismereteink típusairól vallott elképzelése Newton dinamikájának ismeretelméleti vetülete. Követőire a legnagyobb hatást talán mégis a Harmadik könyv, a nyelvről szóló rész fejtette ki, amelyben a jelentés, a gondolkodás, a beszéd és a tágabb értelemben vett kommunikáció fogalmait vizsgálja. A Negyedik könyv egy nagy ívű tudástipológiát tartalmaz, amelyben a tudás és hit, tudás és vélemény klasszikus kérdéseit tárgyalja. A mű ¯ negyven év múltán ¯ új fordításban, név- és fogalommutatóval kiegészítve jelenik meg.