categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Spányik Glycerius : Doctrina educationis, quam compendio exhibet
- description
- additional information
Spányik Glicér (1781–1850) Piarista pap, történelemtanár.
A Nyitra megyei Néver községben született – valószínűleg szlovák jobbágycsaládból –, és 18 éves korában Nyitrán, Pállya István rendfőnöksége idején lépett be a kegyesrendbe. A szorgalmas és kitartó ifjú piaristát rendi elöljárói nagyon megkedvelték, és trencséni novícius éveit követően már növendékpapként tanított az új század első éveiben: 1801–1803-ig Podolinban, 1803–1804-ben Sátoraljaújhelyen és 1804–1805-ben Debrecenben. A bölcsészeti tanfolyamot Vácott, a hittudományt Nyitrán végezte, itt szentelték pappá. A bölcsészdoktori oklevelet a pesti egyetemen szerezte. Bolla Mártonnal igen jó barátságba került, amit a történelem iránti közös érdeklődésük csak elmélyített. 1809–10-ben Pesten, ezt követően csaknem két évtizedig Vácott alkalmazták tanárként. Az itteni líceumban tartott előadásainak anyagából írta középiskolai használatra szánt magyar történelmi tankönyvét, mely 1816-ban megjelent, s alig több mint egy évtized alatt több kiadást is megért, eredetileg latinul írt, de 1832-ben magyarul is megjelent kétkötetes művét. Hosszabb váci tanárságát (1810-1829) és rövidebb szegedi igazgatóságát (1829-1932) követően a budai piarista főgimnázium igazgatója és rendház főnöke lett. Életének utolsó évtizedében (1840-1850) – felhagyva a tanítással – a budai helytartótanács tanulmányi bizottságának osztályvezetője volt. E beosztásban a bizottság középiskolai szakértője és a központi cenzúrabizottság tagja lett. Mégsem tudta – vagy nem is akarta – megakadályozni, hogy volt váci tanítványa, Horváth Mihály megjelentessen több olyan tankönyvet, melyek azért íródtak, hogy kiszorítsák a használatból a káros hatásúaknak ítélt korábbiakat, így Bolla és Spányik tankönyveit is. Mint tankönyvíró latin, majd magyar nyelvű Habsburg-hű történeti könyveket, neveléstant írt, amelyek több kiadásban évtizedekig forgalomban voltak.
Korabeli félvászon kötésben, gerincén címkével.
A Nyitra megyei Néver községben született – valószínűleg szlovák jobbágycsaládból –, és 18 éves korában Nyitrán, Pállya István rendfőnöksége idején lépett be a kegyesrendbe. A szorgalmas és kitartó ifjú piaristát rendi elöljárói nagyon megkedvelték, és trencséni novícius éveit követően már növendékpapként tanított az új század első éveiben: 1801–1803-ig Podolinban, 1803–1804-ben Sátoraljaújhelyen és 1804–1805-ben Debrecenben. A bölcsészeti tanfolyamot Vácott, a hittudományt Nyitrán végezte, itt szentelték pappá. A bölcsészdoktori oklevelet a pesti egyetemen szerezte. Bolla Mártonnal igen jó barátságba került, amit a történelem iránti közös érdeklődésük csak elmélyített. 1809–10-ben Pesten, ezt követően csaknem két évtizedig Vácott alkalmazták tanárként. Az itteni líceumban tartott előadásainak anyagából írta középiskolai használatra szánt magyar történelmi tankönyvét, mely 1816-ban megjelent, s alig több mint egy évtized alatt több kiadást is megért, eredetileg latinul írt, de 1832-ben magyarul is megjelent kétkötetes művét. Hosszabb váci tanárságát (1810-1829) és rövidebb szegedi igazgatóságát (1829-1932) követően a budai piarista főgimnázium igazgatója és rendház főnöke lett. Életének utolsó évtizedében (1840-1850) – felhagyva a tanítással – a budai helytartótanács tanulmányi bizottságának osztályvezetője volt. E beosztásban a bizottság középiskolai szakértője és a központi cenzúrabizottság tagja lett. Mégsem tudta – vagy nem is akarta – megakadályozni, hogy volt váci tanítványa, Horváth Mihály megjelentessen több olyan tankönyvet, melyek azért íródtak, hogy kiszorítsák a használatból a káros hatásúaknak ítélt korábbiakat, így Bolla és Spányik tankönyveit is. Mint tankönyvíró latin, majd magyar nyelvű Habsburg-hű történeti könyveket, neveléstant írt, amelyek több kiadásban évtizedekig forgalomban voltak.
Korabeli félvászon kötésben, gerincén címkével.