A mű annak jár utána, hogy egy olyan szigorúan szabályozott világban, mint az iszlám jog, miként lehetséges a szabályok rugalmas és hajlékony értelmezése olyan rendkívüli esetekben, amikor az általános ügyekre vonatkozó szabályok alkalmazása sokkal nagyobb kárt okozna, mint a szabályok be nem tartása. Ez nem könnyű intellektuális manőver, és bizony sokszor nehéz helyzet elé állította a muszlim tudósokat is. A könyv első fele bemutatja azokat az értelmezési módszereket és jogot hajlító technikákat, amelyeket a középkori jogtudósok fejlesztettek ki. A mű második fele pedig azt vizsgálja, hogy a modern államok mit tudnak kezdeni ezen eszközökkel olyan esetekben, amelyekben a jogpolitikai célok miatt el kell térni az iszlám jog betűjétől, ám ez elvben nem lenne lehetséges. A középkori jogelvek szándékos kiforgatása a modern muszlim államok némelyikében olyan eszköztárat adott az állam kezébe, amely akár az állam akarata (iráni forradalmi jogalkotás), akár a társadalmi szolgálat (maláj drogprevenció) miatt kulcsfontosságúnak mutatkozott az elmúlt években.