Haraszti Miklós világhírű könyvének első, legális kiadása. Magyar nyelven a Párizsi Magyar Füzetek kiadásában jelent meg először, 1980-ban, miután már legalább 10 külföldi kiadást megélt. Magyarországon korábban csak 1985-ben Krassó György szamizdat kiadójánál a Magyar Október Szabadsajtó-nál jelent meg.

Haraszti már 1965 után, a húszas évei elején a baloldali, rendszerkritikus diákmozgalom résztvevője lett. Jó kapcsolatot ápolt a budapesti kínai nagykövetséggel, többek között emiatt később „maóizmussal” is megvádolták. Több alkalommal rendőri felügyelet alá helyezték, a képzettségének megfelelő állást nem vállalhatott. A fiatal író így került a Vörös Csillag Traktorgyárba, ahol marósként dolgozott. Az itt tapasztalt munkakörülményekből és a munkásokkal szembeni bánásmódból inspirálódva írta meg a Darabbér című kéziratot. Emiatt és munkája terjesztéséért 1973. május 22-én letartóztatta az államrendőrség. Eredetileg június 7-ig lett volna előzetesben, de 14 napos éhségsztrájkba kezdett, ezért május 24-én szabadlábra helyezték.
Harasztit azzal vádolták meg, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszerével nem azonosul, hanem szembenáll vele. Az eljáró hatóság szerint naplójában azt állította, hogy „a munkabérként alkalmazott teljesítményrendszer ellentmondásai ugyanolyan feloldhatatlan jellegűek a szocializmusban, mint a kapitalista termelési viszonyok között, hogy Magyarországon a munkásokat kizsákmányolják”.