A szerző arra a manapság mindenkit foglalkoztató kérdésre keresi a választ, hogy vajon elkerülhető-e egy egész világot lángba borító háború, s történelmi analógiaként a 20. század két nagy háborúját, az I. és II. világháborút vizsgálja, miközben – a szerző véleménye szerint – ezek elkerülhetők lettek volna. De hogyan? Erre a kérdésre, mint egy rejtvényfejtő bogozza ki a szálakat, s próbálja eközben a történelem útvesztőiben eligazítani az olvasót. Mi történt azokkal a nemzetekkel, amelyek egy évszázaddal ezelőtt még uralták a világot? Patrick J. Buchanan amellett érvel, hogy a brit államférfiak és főleg Winston Churchill hibái okozták a nyugat halálos sebeit.
• az első hiba a brit belső kabinetnek az a titkos döntése volt 1906-ban, hogy német–francia háború esetén brit hadsereget küldenek át a la Manche-csatornán, hogy beavatkozzon. ha a német császár tudta volna, hogy a brit birodalom harcot vállal Franciaországért, határozottabban lépett volna fel, hogy megállítsa a háborúba sodródást 1914 júliusában.
• a második hiba a bosszúállással terhes versailles-i békeszerződés volt, amely súlyosan megcsonkította Németországot, s németek millióit helyezte cseh és lengyel fennhatóság alá, megsértve a fegyverszüneti feltételeket és Woodrow Wilson 14 pontját.
• a harmadik hiba az a brit döntés volt, hogy behódoltak az USA követelésének, és eltaszították maguktól a 20 éve hűséges japán szövetségest.
• a negyedik baklövés az az 1935-ös döntés volt, hogy megbüntetik Itáliát etiópiai gyarmati háborújáért. London lerombolta Britannia, Franciaország és Itália stresai frontját, amelyet Mussolini kovácsolt össze Németország fékentartására, és Mussolinit belekergette Hitler karjaiba, akit valójában megvetett.
• a legsúlyosabb hiba pedig az az 1939. március 31-i határozat volt, amely szerint a britek háborús garanciát vállaltak a lengyel ezredesek rendszerének, amely szerepet vállallt Csehszlovákia feldarabolásában.
Mindazonáltal Churchillnek abban biztosan igaza volt, hogy a háborút, amelyben benne voltak, „szükségtelen” háborúnak kell nevezniük.