"Lehet, hogy kissé meglepődnék, ha schwarz auf weiss kiderülne, hogy valójában meg se születtem, mindez csak – hogyan mondják–- afféle rendellenesség, egy kis komplikáció, nem veszélyes, majd elhárítják az aranyos illetékesek. Tehát: igen, valamennyire nyilván meglepődnék – de nem nagyon. Tudniillik nem érne abszolút váratlanul, hiszen gyanakodtam már és lestem, figyeltem, milyen izzadt, puha kezecskéjük van a gyilkosoknak, mozdulatlan sötét gombszemük – akár Dörmögő Dömötörnek…
Másfelől pedig… Szóval: észrevettem, hogy hiszen én készülök, teljes lényem szüntelen erőgyűjtés, figyelem és készülődés, mert úgy tekintem hogy az élet, az úgynevezett Élet teljes egészében (pompájában, stb.) előttem áll, – mint menyasszony a kapu előtt –, eljön a megfelelő pillanatban, és akkor majd: találkozunk."