A papír védőborító gerince kifakult.
A borító szakadozott.
Előszó: Mesterházi Lajos.
A modern világot kialakító nagy találmányok sorában nem a legfontosabbak
között tartjuk nyilván a fényképezést. Pedig nélküle nem volna film,
egészen másképp festene a sajtó, és egy sor tudományág nélkülözné fontos
segédeszközét. Ez a találmány korszakot alkotott a vizuális kultúrában,
s minthogy legfontosabb érzékszervünk mégiscsak a látás, mondhatjuk
röviden is: a kultúrában. A fényképezés Magyarországon is nagyon gyorsan
hódított. Már az 1840-es évek elején egyebek között egy magyar
találmány is tökéletesítette Daguerre eljárását. A fotózás hamarosan
önálló ábrázolóművészeti ággá fejlődött, és nem is akármilyen
színvonalat ért el minálunk: számos neves portréfotóst és fotóriportert
adtunk a világnak, köztük olyan nagyokat, mint Brassai vagy Capa. Klösz
György nem tartozik a világhírűek közé, annál nagyobb a szerepe Budapest
kultúrtörténetében. 1867-ben nyitotta meg műtermét a pesti Belvárosban;
vállalkozásához hamarosan csatlakozott grafikai főiskolát végzett fia
is, a fényképész-műterem néhány évtized alatt az ország egyik jelentős
grafikai intézetévé, majd legnagyobb színes ofszetnyomdájává nőtte ki
magát. Klösz György és fia Műintézet RT néven, a nyomdák 1948-as
államosításáig fönnállott. Nem tudni, gondoltak-e rá az alapítók, hogy
nemcsak a magyar ipar történetébe írják be nevüket, hogy csöppet sem
kevésbé fontos missziót teljesítenek úgynevezett "ansichts"-fotókkal,
hogy ezek a maguk idejében nyomdai sokszorosításra, kereskedelmi célra
készült üveglemezek az utókor nagy becsben tartott művész és történeti
emlékei lesznek. Miként Rudolf Alt színes litográfiasorozata a XIX.
század derekának Pest-Budáját, úgy őrzik nekünk ezek a fényképek a
század utolsó két évtizedének és a századfordulónak Budapestjét. Az
ipari vállalkozó így lett mindmáig sűrűn idézett "auktor" a magyar
sajtóban, s városunk múltjának egy korszakát - nem is akármilyen
korszakát - immáron valamennyien az ő szemével látjuk. A cég
alapításának 1867-es éve a magyar nemzet történetében is fontos dátum.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverését követő exlex
állapot, a véres terror, majd bürokratikus elnyomás véget ért.
A védőborítón kisebb sérülések celluxragasztóval javítgatva!