Wolfgang Röd (1926) a kortárs európai bölcselet egyik legjelentősebb képviselője, a szisztematikusan építkező, tradicionális filozófiatörténet-írás nagyhatású megújítója. Az újkor dialektikus filozófiája egy jellegzetes gondolkodásmód, a - marxizmus által vulgarizáltnál lényegesen árnyaltabb - dialektika történetét mutatja be, ily módon a szerző vizsgálódásainak homlokterében e gondolkodásmód történetileg megragadható közös szellemisége, valamint értelem-komplexumai állnak. Az első kötet a klasszikus német filozófia Kantól Hegelig ívelő időszakát, a második - többek között - Marx, Croce, Lukács és Sartre filozófiáját tárgyalja. Röd a rekonstrukció módszerét követi, s ennek során az áthagyományozódott filozofémákat az aktuális filozófiai gondolkodás horizontjáról szemléli. Ugyanakkor nem adja fel azt az igényt sem, hogy a rekonstrukció közben a "történelemmel összhangban" maradjon.