Huxley, Aldous : Az észlelés kapui

E lenyűgöző beszámoló azokról a látomásélményekről szól, amelyeket a szerző meszkalin - egy ősi indián drog - hatása alatt átélt. Az igen művelt, világosan fogalmazó író az élmények puszta leírásán túl a jelenségek elemzésével is foglalkozik.

"Ha az észlelés kapui tiszták lennének,
az ember mindent olyannak látna,
amilyen valójában: határtalannak."
William Blake

Aldous Huxley neve, a húszas években vált ismertté, és hamarosan generációjának egyik jelszavává, a kulturális divat célpontjává lett. A koktélpartikon, úgy dobálóztak e névvel, mintha puszta említése is elegendő volna ahhoz, hogy valaki bebizonyítsa magáról: szellemes és modern személy.

1920 és 1936 között alkotja meg életművének jelentősebb részét. 1937-ben Kaliforniába költözik, ettől kezdve érdeklődése mindinkább a misztika felé fordul, könyveiben egyre többet foglalkozik a valóság és az illúzió szembeállításával.

1953-tól aktív résztvevője azon vizsgálatoknak, amelyeket a mexikói indiánok által régóta ismert meszkalinnal, a peyotl nevű gyökér hatóanyagával végeztek. Ez az esszé az első kísérletek élményeit adja közre, beszámol az elképzelt új tudatállapotok elmaradásáról, és a helyette bekövetkező magasabb szintű vizualitásról, az észlelés kapuinak megtisztulásáról, és a teljesség élményének tapasztalásáról.