A világváros Budapest a két századfordulón

A városról, városfejlesztésről, várospolitikáról szóló közbeszéd egyfajta mércének tekinti a dualizmus korának Budapestjét. Ekkor alakult ki Budapest máig vonzó arculata, értékes városképe. A kiegyezést követő évtizedek robbanásszerű fejlődését is egy rendszerváltozás vezette be, ami egyértelműen kedvező politikai hátszelet biztosított ahhoz, hogy az addig is dinamikus, ám tervszerűtlen városnövekedést tudatos fejlesztés váltsa fel. Budapest egy új alapokra helyezett birodalmi integráció részeként kapcsolódott Európához. Egyszerre ment át hatalmas átalakuláson maga a város és társadalmának szerkezete, lakóinak életformája, gondolkodásmódja, mentalitása, identitása. Mindezek együttesen érlelték meg a korabeli közhangulatot átható világvárosi szerepigényt. Nemcsak a „kerek évszámok” bűvölete teszi vonzó feladattá az 1900 és a 2000 körüli évek Budapestjének összehasonlítását, hanem az a tény is, hogy az idő hullámvasútján haladó város pályájának hasonló szakaszához ér: felemelkedő íven, vagy annak remélt kezdetén tart. A szerzők Budapest nemzetközi kapcsolatrendszerét és ennek továbbgyűrűző hatásait négy fő területen vizsgálják mindkét századfordulón: a gazdaság, a közlekedés és kommunikáció, a városfejlesztési és kulturális politika, illetve a város társadalmi szerkezete, befogadó jellege és megtartó ereje alakulásának tekintetében.