categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Petelei István : A tiszta ház
- description
- additional information
Sorozat: Kiskönyvtár.
„Az oroszok és főképp Turgenyev hatása határozta meg Petelei István alkotása módját is. Ő volt a legnagyobb tehetség azok között, akik főleg orosz nyomokon indulva igyekeztek elérni az eredeti művészi alkotás forrásait. A többieket el is mosta a feledés, alig emlékszünk rájuk: Petelei nevének említésekor azonban eszünkbe jut ma is egy sereg alak, akit ő teremtette meg, egy sajátos milliő, amelyet ő érzékített szemünk elé… Kisvárosi, rossz kövezetű utcák, zöld zsalus, muskátlis ablakú földszintes házak, melyeknek szobáiban a levendula- és bazsalikomillatba mindig vegyül egy kis dohos szag az ócska, többnyire szegényes bútorokból, a szekrényekbe zsúfolt fehérneműkből, az egésznek ósdiaságából. Látszatra áll itt az élet, s állnak, egy helyben, az emberek. Itt teremnek azok az ábrándozók, akik egy ifjúkori fixa ideában elmerülnek egész életükre, azok a vénleányok, akik sírjukig melengetik egy talán soha nem is létezett vagy legaláb soha végig nem élt szerelem emlékét, azok a bogaras emberek, akiket hóbortba tévelyít a kifejlődésre teret nem talált egyéniség. Az emlékek sohasem felejtődnek el, a sebek sohasem gyógyulnak be teljesen. A szigorú formák, a szűkös életviszonyok között annál gyilkosabb belső tűzzel égnek az indulatok, a lezárt ajkak, lehunyt szemek emésztő szenvedélyt rejtegetnek, s a néme éjszakák fojtott könnyekkel és lázas álmokkal terhesek. Alakjai mind a magyar kisvárosból és faluból nőttek ki, de nyoma sincs rajtuk annak a pirospozsgás egészséges színnek, mellyel irodalmunk legnagyobb része a szabad természethez közelebb élő embert jellemzi. A falu nem idilli, egyszerű élet, egyszerű emberek, egyszerű boldogság tanyája Petelei szemében, hanem végzettragédiák színhelye, amelyek úgy hatnak ránk, mintha zuhanást hallanánk a sötétben. A szűk kör, amelyben itt az emberek élnek, az a sok korlát, mely mindenfelől elébük tornyosodik, bizonytalanná teszi járásukat, lehúzza fejüket, földre csüggeszti szemüket, ólmos nehézzé teszi gondolatukat. Az érzés, a szenvedély nem kinyílik, hanem úgy szakad fel bennük, s elrombolja, ami életet talál.”
„Az oroszok és főképp Turgenyev hatása határozta meg Petelei István alkotása módját is. Ő volt a legnagyobb tehetség azok között, akik főleg orosz nyomokon indulva igyekeztek elérni az eredeti művészi alkotás forrásait. A többieket el is mosta a feledés, alig emlékszünk rájuk: Petelei nevének említésekor azonban eszünkbe jut ma is egy sereg alak, akit ő teremtette meg, egy sajátos milliő, amelyet ő érzékített szemünk elé… Kisvárosi, rossz kövezetű utcák, zöld zsalus, muskátlis ablakú földszintes házak, melyeknek szobáiban a levendula- és bazsalikomillatba mindig vegyül egy kis dohos szag az ócska, többnyire szegényes bútorokból, a szekrényekbe zsúfolt fehérneműkből, az egésznek ósdiaságából. Látszatra áll itt az élet, s állnak, egy helyben, az emberek. Itt teremnek azok az ábrándozók, akik egy ifjúkori fixa ideában elmerülnek egész életükre, azok a vénleányok, akik sírjukig melengetik egy talán soha nem is létezett vagy legaláb soha végig nem élt szerelem emlékét, azok a bogaras emberek, akiket hóbortba tévelyít a kifejlődésre teret nem talált egyéniség. Az emlékek sohasem felejtődnek el, a sebek sohasem gyógyulnak be teljesen. A szigorú formák, a szűkös életviszonyok között annál gyilkosabb belső tűzzel égnek az indulatok, a lezárt ajkak, lehunyt szemek emésztő szenvedélyt rejtegetnek, s a néme éjszakák fojtott könnyekkel és lázas álmokkal terhesek. Alakjai mind a magyar kisvárosból és faluból nőttek ki, de nyoma sincs rajtuk annak a pirospozsgás egészséges színnek, mellyel irodalmunk legnagyobb része a szabad természethez közelebb élő embert jellemzi. A falu nem idilli, egyszerű élet, egyszerű emberek, egyszerű boldogság tanyája Petelei szemében, hanem végzettragédiák színhelye, amelyek úgy hatnak ránk, mintha zuhanást hallanánk a sötétben. A szűk kör, amelyben itt az emberek élnek, az a sok korlát, mely mindenfelől elébük tornyosodik, bizonytalanná teszi járásukat, lehúzza fejüket, földre csüggeszti szemüket, ólmos nehézzé teszi gondolatukat. Az érzés, a szenvedély nem kinyílik, hanem úgy szakad fel bennük, s elrombolja, ami életet talál.”
condition: | |
category: | Books > Literature > Novel > |
publisher: | Szépirodalmi, 1981 |
item number / ISBN: | 0001467 |
binding: | hardcover (in original dust jacket) |
pages: | 275 |
language: | Hungarian |