Olay Csaba - Weiss János : A művészettől a tömegkultúráig

Jelen kötet A művészettől a tömegkultúráig címmel 2012. februárjában az ELTE Bölcsészettudományi Karán rendezett konferencia előadásainak anyagát tartalmazza. Az előadók a művészet és kultúra jelentőségét a huszadik század társadalmi és kulturális fejleményeinek fényében vizsgálják, éspedig elsősorban az eltömegesedés és az eltömegesedett viszonyok között kialakuló és átalakuló művészet és kultúra sajátosságaira összpontosítva. E változásokat a tömegkultúra vagy a populáris kultúra kategóriáival is megragadhatjuk, s ezek megjelenése a huszadik századi művészet és kultúra egyik alapvető, talán a legalapvetőbb vonása. A szerzők közül egyesek a tömegkultúra pozitív fogalmát képviselték, mások kritikus képet rajzoltak a populáris kultúráról, megint mások a békés egymás mellett létezés álláspontját fogalmazták meg. A kötet tanulmányai az eltömegesedett viszonyok között kialakuló és átalakuló kultúrát és művészetet, tehát jelenünk kultúráját és művészetét kívánja elemezni, s ennél fogva a különböző területeken kutató, ismert és elismert szerzők révén törekszik tartalmas, interdiszciplinárisan komplex képet nyújtanak magas kultúra és a populáris kultúra összefüggéseiről.

A konferencián előadott többek között György Péter, az ELTE BTK egyetemi tanára, aki a tömegkultúra kritikájára helyezte a hangsúlyt, és Wessely Anna, az ELTE TáTK egyetemi docense, aki kétfajta tömegkultúra-értelmezés ember- és társadalomképével ismertette meg a jelenlevőket. Az ELTE oktatói közül előadást tartott még Bacsó Béla egyetemi tanár, az Esztétika Tanszék vezetője, aki a szétszórtság, szórakozottság (Zerstreuung) fogalmáról beszélt, valamint Heller Ágnes filozófus, esztéta, az ELTE egyetemi tanára. A professor emerita a művészetet a kultúra egy aspektusaként jelölte meg, mely így korántsem meríti ki a kultúra fogalmát. Mint mondta: tömegtársadalomban csak tömegkultúra létezik, ám ez nem azt jelenti, hogy művészet nem. Heller Ágnes előadásában a művészetet és a szórakoztatóipart állította egymás mellé, és hangsúlyozta: mindkettőnek megvan a maga funkciója, egyik sem rosszabb vagy kevésbé értékes a másiknál, a kettő jól megfér egymás mellett a tömegtársadalomban. Egyik sem rétegspecifikus, hanem egyéni választás, ízlés kérdése. Mindkét terület „alkotója”, a művészet művésze és a szórakoztatóipar celebje is vágyik a sikerre, csak mindketten mást értenek a fogalom alatt, más a fontos számukra.