Az Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata.

A történelem iránt érdeklődők számára ma is izgalmas olvasmány Bartoniek Emma A magyar királykoronázások története (Bp. 1939) című munkája. A téma maga is jelentős, hiszen az állami főhatalom betöltésének politikai mechanizmusa minden ország esetében rendkívül fontos. Érdekességét fokozza, hogy az államformára jellemző államfő választása, avatása, koronázása gyakran igen fordulatos eseményekben vagy harcokban jelentkezik. Az is figyelemreméltó, ahogyan a politikai gondolkodás, a jog, a joggyakorlat a hatalmi törekvéseket előkészíti, esetleg utólag legalizálja. Bartoniek Emma a királykoronázások címen ezeknek a politikai aspirációknak, küzdelmeknek és az ezekkel együtt jelentkező gondolatoknak a magyar történelem során való jelentkezését követi nyomon. Mint említettük, ez önmagában is jelentős. Külön érdekességet ad a munkának, hogy ezt a mai szemmel, a történettudomány mai szemléletével olvashatjuk. Így azt is felmérhetjük - és ez sem érdektelen -, hogy az 1930-as évek legvégén hogyan vélekedett a magyar politikai gondolkodásnak, az állami főhatalom betöltésének történetéről a polgári történettudomány tehetséges és felkészült képviselője.

A történelem iránt érdeklődők számára ma is izgalmas olvasmány Bartoniek Emma A magyar királykoronázások története (Bp. 1939) című munkája. A téma maga is jelentős, hiszen az állami főhatalom betöltésének politikai mechanizmusa minden ország esetében rendkívül fontos. Érdekességét fokozza, hogy az államformára jellemző államfő választása, avatása, koronázása gyakran igen fordulatos eseményekben vagy harcokban jelentkezik. Az is figyelemreméltó, ahogyan a politikai gondolkodás, a jog, a joggyakorlat a hatalmi törekvéseket előkészíti, esetleg utólag legalizálja. Bartoniek Emma a királykoronázások címen ezeknek a politikai aspirációknak, küzdelmeknek és az ezekkel együtt jelentkező gondolatoknak a magyar történelem során való jelentkezését követi nyomon. Mint említettük, ez önmagában is jelentős. Külön érdekességet ad a munkának, hogy ezt a mai szemmel, a történettudomány mai szemléletével olvashatjuk. Így azt is felmérhetjük - és ez sem érdektelen -, hogy az 1930-as évek legvégén hogyan vélekedett a magyar politikai gondolkodásnak, az állami főhatalom betöltésének történetéről a polgári történettudomány tehetséges és felkészült képviselője.