kategóriák

kosár

üres a kosár
nincs bejelentkezve

Szulovszky János (szerk.) : A magyar kézművesipar története

  • leírás
  • további adatok
A Szulovszky János szerkesztette mû világos képet nyújt a napjainkban kissé elfeledett iparágak rendkívül érdekes világáról. A szerzõk régészek, történészek, levéltárosok, néprajzosok: a felsorolásból is látszik, hogy a kérdést minden szemszögbõl érdemes megtárgyalni.

A bevezetésben részletes összefoglalót olvashatunk a kézművesipar története iránti érdeklődés kibontakozásáról. A 19. század elején kezdték összegyűjteni a céhleveleket, és ez a tendencia a polgárosodás fejlődésével egyre erősödött, mivel a mesterek fontosnak tartották elődeik tevékenységének megismerését. Magának a kézművesség fogalmának a pontos meghatározása is számos nehézséget jelent, a kutatók ezzel kapcsolatos álláspontja ugyanis folyamatosan változott.

A kötet külön egységet szentel a forrásoknak. Az érdeklődő a rövid összefoglalók segítségével betekintést nyer a levéltárak fondjaiba: hol, milyen jellegű kútfők révén lehet rekonstruálni az iparágak működését. A 19. század közepétől a kereskedelmi és iparkamarák nyomtatásban is közzétették éves jelentéseiket. Sorra jelentek meg a szakmai újságok, a különböző kiadványok. A képek, illusztrációk is fontos támpontot jelentenek a vitatott kérdések tisztázásában.

A mű a történeti áttekintésre helyezi a fő hangsúlyt. Feltárul előttünk a Kárpát-medence kézművességének a magyar honfoglalás előtti helyzete. Megtudhatjuk, hogy eleink milyen iparosoknak adtak munkát a 9-10. században, illetve az Árpád-korban. Mindenre kiterjedő tanulmány foglalkozik a magyarországi céhrendszer kibontakozásával, amelyben a korai szabályokról, vagyoni különbségekről és a városok szerepéről nyerhetünk ismereteket. A késő középkorban és kora újkorban a műhelyek és a mesterségek egyre inkább specializálódtak, legyen szó akár a királyi Magyarországról, Erdélyről, vagy a hódoltságról. Ez utóbbiban az oszmán hatások erőteljesebben érvényesültek, de kisugárzásuk távolabbi területekre is elért. Nagyon nagy lépéseket tett a kézművesipar a török kiűzésétől (1686) a céhek megszüntetéséig (1872) tartó időszakban. A fejlődés szétfeszítette a korábbi kereteket, és ennek felismerése cselekvésre késztette a gazdasági és politikai élet irányítóit. Az Osztrák-Magyar Monarchia megerősödése, majd felbomlása az iparágakra is rányomta a bélyegét. A trianoni békediktátum káros hatásait nem szükséges ecsetelnünk. A meginduló növekedést derékba törte a II. világháború, és az azt követő szovjet típusú iparosítás. Az oldalakon ugyanakkor nem csak száraz adatokkal találkozunk, megelevenedik előttünk az egyes iparágakra jellemző napi tevékenység.

állapot:
kategória: Könyv > Történelem > Művelődéstörténet >
kategória: Könyv > Technika >
kategória: Könyv > Albumok >
kiadó: Magyar kereskedelmi és iparkamara, 2005
cikkszám / ISBN: 0056610
kötés: kötve/papír (kiadói, eredeti védőborítóban)
oldalszám: 487
könyv nyelve: magyar
Powered by Axio
Telefon:+36 1 317-50-23
E-mail:info@muzeumantikvarium.hu
Twitter
Twitter
Google+
Blogger
Pinterest
Youtube

kosár

üres a kosár