kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Szulovszky János (szerk.) : A magyar kézművesipar története
- leírás
- további adatok
A Szulovszky János szerkesztette mû világos képet nyújt a napjainkban kissé elfeledett iparágak rendkívül érdekes világáról. A szerzõk régészek, történészek, levéltárosok, néprajzosok: a felsorolásból is látszik, hogy a kérdést minden szemszögbõl érdemes megtárgyalni.
A bevezetésben részletes összefoglalót olvashatunk a kézművesipar története iránti érdeklődés kibontakozásáról. A 19. század elején kezdték összegyűjteni a céhleveleket, és ez a tendencia a polgárosodás fejlődésével egyre erősödött, mivel a mesterek fontosnak tartották elődeik tevékenységének megismerését. Magának a kézművesség fogalmának a pontos meghatározása is számos nehézséget jelent, a kutatók ezzel kapcsolatos álláspontja ugyanis folyamatosan változott.A kötet külön egységet szentel a forrásoknak. Az érdeklődő a rövid összefoglalók segítségével betekintést nyer a levéltárak fondjaiba: hol, milyen jellegű kútfők révén lehet rekonstruálni az iparágak működését. A 19. század közepétől a kereskedelmi és iparkamarák nyomtatásban is közzétették éves jelentéseiket. Sorra jelentek meg a szakmai újságok, a különböző kiadványok. A képek, illusztrációk is fontos támpontot jelentenek a vitatott kérdések tisztázásában.
A mű a történeti áttekintésre helyezi a fő hangsúlyt. Feltárul előttünk a Kárpát-medence kézművességének a magyar honfoglalás előtti helyzete. Megtudhatjuk, hogy eleink milyen iparosoknak adtak munkát a 9-10. században, illetve az Árpád-korban. Mindenre kiterjedő tanulmány foglalkozik a magyarországi céhrendszer kibontakozásával, amelyben a korai szabályokról, vagyoni különbségekről és a városok szerepéről nyerhetünk ismereteket. A késő középkorban és kora újkorban a műhelyek és a mesterségek egyre inkább specializálódtak, legyen szó akár a királyi Magyarországról, Erdélyről, vagy a hódoltságról. Ez utóbbiban az oszmán hatások erőteljesebben érvényesültek, de kisugárzásuk távolabbi területekre is elért. Nagyon nagy lépéseket tett a kézművesipar a török kiűzésétől (1686) a céhek megszüntetéséig (1872) tartó időszakban. A fejlődés szétfeszítette a korábbi kereteket, és ennek felismerése cselekvésre késztette a gazdasági és politikai élet irányítóit. Az Osztrák-Magyar Monarchia megerősödése, majd felbomlása az iparágakra is rányomta a bélyegét. A trianoni békediktátum káros hatásait nem szükséges ecsetelnünk. A meginduló növekedést derékba törte a II. világháború, és az azt követő szovjet típusú iparosítás. Az oldalakon ugyanakkor nem csak száraz adatokkal találkozunk, megelevenedik előttünk az egyes iparágakra jellemző napi tevékenység.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Művelődéstörténet > |
kategória: | Könyv > Technika > |
kategória: | Könyv > Albumok > |
kiadó: | Magyar kereskedelmi és iparkamara, 2005 |
cikkszám / ISBN: | 0056610 |
kötés: | kötve/papír (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 487 |
könyv nyelve: | magyar |