kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Logikai feladványok
- Gyermeknevelés
- Albumok
- Barlangászat
- Bányászat
- Bestseller
- Bibliográfia
- Divat, divattörténet
- Egyéb
- Erotika
- Esszé, tanulmány
- Etológia
- Ezotéria
- Életrajz
- Fantasy
- Filozófia
- Földrajz
- Gasztronómia
- Hegymászás
- Hobbi
- Humor
- Idegennyelvű könyvek
- Ifjúsági- és gyermekirodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet
- Ismeretterjesztő
- Jog
- Kalendárium, naptár
- Kertészet
- Képregény
- Kézimunka, hímzés
- Klasszika-filológia
- Kommunikáció
- Könyvtörténet, nyomdászat
- Közgazdaság
- Kriminalisztika
- Lexikon, Kézikönyv
- Ló, lovaglás
- Média
- Méhészet
- Militária, kitüntetés
- Minikönyv
- Művészet
- Néprajz
- Filatélia, numizmatika
- Nyelvészet
- Orientalisztika
- Orvosi
- Pedagógia
- Pszichológia
- Politika
- Régészet
- Régi ponyva
- Retorika
- Reklám
- Sci-fi
- Sport
- Szépirodalom
- Szociálpszichológia
- Szociológia
- Szórakoztató irodalom
- Szótár, Nyelvkönyv
- Társadalomtudomány
- Technika
- Térképészet
- Természettudomány
- Töredékek
- Történelem
- Újság, Folyóirat
- Vadászat
- Vallás
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Merényi Ferenc : A magyar építészet 1867-1967
- leírás
- további adatok
2. változatlan kiadás.
Alig néhány évtizede, hogy az építészettörténet-tudomány kiterjesztette érdeklődését a mai, korszerű építészet közvetlen előzményeinek, kialakulásának és eddigi történetének vizsgálatára. Az egyetemes modern építészet keletkezésének, egy-egy önálló felődési szakaszának vagy egészsének történetét taglaló, kiemelkedő építészeinek munkásságát bemutató, átfogó, jelentős szakmunkák - néhány korábbi, elszigetelt kísérlettől s a kortárs szakpublicisztikától eltekintve - lényében a II. világháborút megelőző évektől kezdtek megjelenni. A korszerű építészet anyagának tudományos igényű feldolgozása, történetének témakénti megjelenése a szakirodalom terén csak részben tulajdonítható annak, hogy a történetírás klasszikus törvényei szerint immár rendelkezünk - ha ugyan rendelkezünk - a szükséges - ha ugyan szükséges - ún. történelmi távlattal keletkezésének eddigi - elhatárolható - szakaszainak felmérésére, ttekintésére és értékelésére. A fő ok az, hogy egyetlen művészet, így az építészet sem nélkülözheti tartósan - az ösztönösség ingoványos talajára tévedés veszélye nlkül - saját belső mozgási törvényeinek, ellentmondásainak feltárását, önnön fejlődése mozgatóerőinek s ezen erők tendenciáinak tudatos elmzését, végül mindennek a gzadasági-társadalmi fejlődés tényezőivel sokoldalúan és bonyolultan összefüggő vizsgatát, s a szükséges elméleti és gyakorlati következtetések levonását. Az utóbbi időben tanúi vagyunk annak is, hogy egymás után jelennek meg az egyes nemzetek modern építészetének történetét elemző, taglaló szakmunkák. Ezek létrejöttét a fentieken túlmenően annak a szükségessége is indokolja, hogy a modern építészet nemzetenkénti sajátosságai - a teljes egész összetevő részeiként - kifejezésre juthassanak
Alig néhány évtizede, hogy az építészettörténet-tudomány kiterjesztette érdeklődését a mai, korszerű építészet közvetlen előzményeinek, kialakulásának és eddigi történetének vizsgálatára. Az egyetemes modern építészet keletkezésének, egy-egy önálló felődési szakaszának vagy egészsének történetét taglaló, kiemelkedő építészeinek munkásságát bemutató, átfogó, jelentős szakmunkák - néhány korábbi, elszigetelt kísérlettől s a kortárs szakpublicisztikától eltekintve - lényében a II. világháborút megelőző évektől kezdtek megjelenni. A korszerű építészet anyagának tudományos igényű feldolgozása, történetének témakénti megjelenése a szakirodalom terén csak részben tulajdonítható annak, hogy a történetírás klasszikus törvényei szerint immár rendelkezünk - ha ugyan rendelkezünk - a szükséges - ha ugyan szükséges - ún. történelmi távlattal keletkezésének eddigi - elhatárolható - szakaszainak felmérésére, ttekintésére és értékelésére. A fő ok az, hogy egyetlen művészet, így az építészet sem nélkülözheti tartósan - az ösztönösség ingoványos talajára tévedés veszélye nlkül - saját belső mozgási törvényeinek, ellentmondásainak feltárását, önnön fejlődése mozgatóerőinek s ezen erők tendenciáinak tudatos elmzését, végül mindennek a gzadasági-társadalmi fejlődés tényezőivel sokoldalúan és bonyolultan összefüggő vizsgatát, s a szükséges elméleti és gyakorlati következtetések levonását. Az utóbbi időben tanúi vagyunk annak is, hogy egymás után jelennek meg az egyes nemzetek modern építészetének történetét elemző, taglaló szakmunkák. Ezek létrejöttét a fentieken túlmenően annak a szükségessége is indokolja, hogy a modern építészet nemzetenkénti sajátosságai - a teljes egész összetevő részeiként - kifejezésre juthassanak