categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Manent, Pierre : A liberális gondolat története
- description
- additional information
Sok helyen ceruzás aláhúzásokkal, jegyzetekkel!
Sorozat: Szabadságbeszélgetések
Tíz előadás.
A modern polgári társadalmak berendezkedését meghatározó liberalizmus két gondolaton alapszik: a hatalomnak alávetett emberek egyetértésén nyugvó népképviselet és a hatalmak elválasztásának gondolatán. A francia gondolkodó tíz egyetemi előadása e modern politikai eszmerendszer kiformálódásának folyamatát tekinti át a reneszánsztól a 19. század közepéig. ; A kereszténység szekularizációjának mind erősebbé váló tendenciája - az újkori történelem döntő eseményeinek és politikai formációinak hatásaival együtt - az egyént mint a természettől adott jogok alanyát állítják előtérbe. Azt a politikai-eszmetörténeti folyamatot Manent a társadalombölcselet nagy alakjainak művein keresztül demonstrálja. Machiavelli A Fejedelem című művével (l.: 911810) tört úton Hobbes, Locke a politika új művészetét, a munka és a tulajdon új elveit fektetik le. Ezt követően a francia felvilágosodás nagy alakjai, illetőleg a francia forradalom utáni liberalizmus teoretikusai gazdagítják az eszmerendszert: Montesquieu a hatalmi ágak elválasztásával, Rousseau azzal, hogy a Locke által kifejtett liberális eszméket kemény bírálatnak veti alá, Benjamin Constant a szabadelvű politika reális, ellenzéki szerepének kialakításával, míg François Guizot a társadalmat nem ellenségként, hanem partnerként kezelő liberális kormányzással. A folyamat múlt századi végpontján Tocqueville az amerikai demokrácia természetének feltárásával, a társadalmi és politikai állapot megkülönböztetésének és az egyenlőtlenségek folyamatos megszüntetésének feladatát tűzi ki. A politikai-eszmetörténeti okfejtés következtetései a jelenbe és a jövőbe mutatnak. - A jó fordításban, gondos szerkesztéssel közreadott munka társadalomtudományi stúdiumokat végző egyetemi hallgatók, a politika elméleti kérdései iránt érdeklődők olvasmánya.
Tíz előadás.
A modern polgári társadalmak berendezkedését meghatározó liberalizmus két gondolaton alapszik: a hatalomnak alávetett emberek egyetértésén nyugvó népképviselet és a hatalmak elválasztásának gondolatán. A francia gondolkodó tíz egyetemi előadása e modern politikai eszmerendszer kiformálódásának folyamatát tekinti át a reneszánsztól a 19. század közepéig. ; A kereszténység szekularizációjának mind erősebbé váló tendenciája - az újkori történelem döntő eseményeinek és politikai formációinak hatásaival együtt - az egyént mint a természettől adott jogok alanyát állítják előtérbe. Azt a politikai-eszmetörténeti folyamatot Manent a társadalombölcselet nagy alakjainak művein keresztül demonstrálja. Machiavelli A Fejedelem című művével (l.: 911810) tört úton Hobbes, Locke a politika új művészetét, a munka és a tulajdon új elveit fektetik le. Ezt követően a francia felvilágosodás nagy alakjai, illetőleg a francia forradalom utáni liberalizmus teoretikusai gazdagítják az eszmerendszert: Montesquieu a hatalmi ágak elválasztásával, Rousseau azzal, hogy a Locke által kifejtett liberális eszméket kemény bírálatnak veti alá, Benjamin Constant a szabadelvű politika reális, ellenzéki szerepének kialakításával, míg François Guizot a társadalmat nem ellenségként, hanem partnerként kezelő liberális kormányzással. A folyamat múlt századi végpontján Tocqueville az amerikai demokrácia természetének feltárásával, a társadalmi és politikai állapot megkülönböztetésének és az egyenlőtlenségek folyamatos megszüntetésének feladatát tűzi ki. A politikai-eszmetörténeti okfejtés következtetései a jelenbe és a jövőbe mutatnak. - A jó fordításban, gondos szerkesztéssel közreadott munka társadalomtudományi stúdiumokat végző egyetemi hallgatók, a politika elméleti kérdései iránt érdeklődők olvasmánya.
condition: | |
category: | Books > Philosophy > |
category: | Books > Social science > |
publisher: | Tanulmány, 1994 |
item number / ISBN: | 0029258 |
binding: | paperback |
pages: | 145 |
language: | Hungarian |