categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Canning, Joseph : A középkori politikai gondolkodás története 300-1450
- description
- additional information
Sorozat: Historia philosophiae.
A kötet a középkori nyugati, azaz latin Európa politikai eszméinek történetét értelmezi a 4. század kezdetétől a 15. század közepéig. A szerző a politikai gondolkodás tárgykörébe sorolja a társadalom természetét, szerveződését, kormányzatát és céljait illető eszméket. A középkori politikai gondolkodás vizsgálatát nem csupán egyes középkori politikai gondolkodók műveinek elemzésével teszi – szem előtt tartva e gondolkodók alapvető szellemi irányultságát –, egy sor más természetű forrást is felhasznál: például a koronázási ordókat és a történeti műveket. A szerző kombinálja a tematikus és a kronológiai megközelítést, lehetővé téve minden történeti korszak egységének megőrzését és a szélesebb korszakot átívelő összefüggések felismerését. A hangsúly a Nyugatra esik; a bizánci politikai gondolkodást csak az összehasonlítás kedvéért vizsgálja, és csak annyiban, amennyiben a Nyugatot érintette.
A kötet a középkori nyugati, azaz latin Európa politikai eszméinek történetét értelmezi a 4. század kezdetétől a 15. század közepéig. A szerző a politikai gondolkodás tárgykörébe sorolja a társadalom természetét, szerveződését, kormányzatát és céljait illető eszméket. A középkori politikai gondolkodás vizsgálatát nem csupán egyes középkori politikai gondolkodók műveinek elemzésével teszi – szem előtt tartva e gondolkodók alapvető szellemi irányultságát –, egy sor más természetű forrást is felhasznál: például a koronázási ordókat és a történeti műveket. A szerző kombinálja a tematikus és a kronológiai megközelítést, lehetővé téve minden történeti korszak egységének megőrzését és a szélesebb korszakot átívelő összefüggések felismerését. A hangsúly a Nyugatra esik; a bizánci politikai gondolkodást csak az összehasonlítás kedvéért vizsgálja, és csak annyiban, amennyiben a Nyugatot érintette.