categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Vajay Szabolcs : A Johannita Rend lovagjai 1854-1987
- description
- additional information
Vajay Szabolcs 1921-ben látta meg a napvilágot a magyar fővárosban egy a partiumi Szilágyságból származó református család egyetlen gyermekeként. Az elemi iskolát magántanulóként, középiskoláját pedig a lágymányosi Szent Imre Gimnáziumban a ciszterciták kezei között végezte el. Kiskorától kezdve érdekelte a történelem, ám a diplomata pálya is vonzotta. Nyelvérzéke kiváló volt, hamar megtanult latinul, németül, franciául és angolul, később pedig a spanyol nyelvet is elsajátította.
Huszonévesen a második világháború alatt a magyar királyi külügyminisztériumba került, majd 1943-ban ösztöndíjat nyert Svájcba, ahonnan a nyilas hatalomátvétel miatt jó néhány évtizedig nem tért haza. Magántitkár lett Barcza György nagykövet mellett, aki a világégésből történő magyar kiugrási kísérletet szervezte.
Miután részt vett a párizsi béketárgyalási folyamatban, a Nemzetközi Vöröskeresztnél tevékenykedett, majd a csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után elhagyta a kontinens, s Argentínában telepedett le. Buenos Airesben a magyar kultúra továbbélésén fáradozott: miután 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot, segítségével megalapult a Pázmány Péter Szabadegyetem, majd a Délamerikai Magyarság című emigráns folyóirat kulturális főszerkesztői posztját is elvállalta. 1959-től Párizsban élt, ahol az UNESCO argentínai képviselőjeként munkálkodott. Az 1955-től a Szabad Európa Rádió munkatársaként tevékenykedő Vajay az 1960-as évektől nemzetközi heraldikai szaktekintéllyé vált, így mikor az Egyesült Államok 1978-ban visszaszolgáltatta a Szent Koronát, a magyar állam őt kérte fel a koronavizsgáló bizottság első számú szakértőjévé. Az 1982 és 1986 között a Genealógiai és Heraldikai Társaságok Nemzetközi Szövetségének elnöke és a Máltai Lovagrend parancsnoki Nagykeresztese az argentin és a spanyol Történettudományi Akadémia tagja is volt egyben. A rendszerváltás után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanáraként dolgozott. A Magyar Köztársaság Érdemkeresztjének, 1995-től pedig a Széchenyi-díjnak büszke tulajdonosa – aki nem mellesleg a máltai és a Johannita lovagrendek heraldikai tanácsadója is volt – 2010-ben a svájci Vevey-ben hunyt el.
Miután részt vett a párizsi béketárgyalási folyamatban, a Nemzetközi Vöröskeresztnél tevékenykedett, majd a csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után elhagyta a kontinens, s Argentínában telepedett le. Buenos Airesben a magyar kultúra továbbélésén fáradozott: miután 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot, segítségével megalapult a Pázmány Péter Szabadegyetem, majd a Délamerikai Magyarság című emigráns folyóirat kulturális főszerkesztői posztját is elvállalta. 1959-től Párizsban élt, ahol az UNESCO argentínai képviselőjeként munkálkodott. Az 1955-től a Szabad Európa Rádió munkatársaként tevékenykedő Vajay az 1960-as évektől nemzetközi heraldikai szaktekintéllyé vált, így mikor az Egyesült Államok 1978-ban visszaszolgáltatta a Szent Koronát, a magyar állam őt kérte fel a koronavizsgáló bizottság első számú szakértőjévé. Az 1982 és 1986 között a Genealógiai és Heraldikai Társaságok Nemzetközi Szövetségének elnöke és a Máltai Lovagrend parancsnoki Nagykeresztese az argentin és a spanyol Történettudományi Akadémia tagja is volt egyben. A rendszerváltás után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanáraként dolgozott. A Magyar Köztársaság Érdemkeresztjének, 1995-től pedig a Széchenyi-díjnak büszke tulajdonosa – aki nem mellesleg a máltai és a Johannita lovagrendek heraldikai tanácsadója is volt – 2010-ben a svájci Vevey-ben hunyt el.