Móra Ferenc: A fajtám

Sorozat: Nemzeti Könyvtár 70. szám

Részlet a könyvből: Már nagyocska gyerek voltam, lehettem olyan ötödfél-esztendős és már körül tudtam bukfencezni a pernyés-gödröt, ha senki se látta. Úgy látszik, politikusnak készültem, azonban hamarosan kiderült, hogy nem való vagyok erre a pályára, mert a nyilvánosság előtt nem tudok bukfencet vetni. Pedig a nyilvánosságot csak fél szem képviselte, amely az utcáról bekukucskált rám a deszkakerítés hasadékán keresztül. Zsibrita Jóska volt e fél szem birtokosa, velem egyidős gentleman, akihez a legőszintébb irigység fűzött. Tudniillik Jóska függetlenítette magát a polgári divattól és télen viselt szalmakalapot, nyáron pedig akkora báránybőrsüvegben járt, hogy abba belefért volna a Dzsingisz kán feje is. ezt azonban nem azért tette nevezett kortársam, mintha szembe akart volna helyezkedni a Daru-utcai társadalom világfölfogásával, hanem azért, mert télen az öreg Zsibritának kellett a sapka és nyáron ő hordta a szalmából készült párszárítót.