Fráter Erzsébet: A Biblia növényei

Miből készült Noé bárkája? Mi a mirhás bor? Fa nő-e a mustármagból? Mit evett Jézus a tanítványaival az utolsó vacsorán? Hogyan kapcsolódik a pálmaág a virágvasárnaphoz? Mi köze van a papirusznak a Biblia nevéhez? A bibliaolvasó ember sok izgalmas kérdést fogalmaz meg, miközben az igét tanulmányozza. A Biblia növényeinek megismerése, és jelképrendszerük pontosabb értelmezése az érdekességeken túl abban is segít, hogy jobban megértsük Isten nekünk szóló üzenetét. Aki pedig eddig nem vette kézbe a Bibliát – a világon legtöbbet forgatott könyvet –, a Szentföldön készült fényképekkel illusztrált mű neki is biztosan kedvet csinál ehhez az izgalmas szellemi kihíváshoz.

Isten minden kor emberéhez, hozzánk is szóló üzenete irodalmi formában a Bibliában öltött testet. A Szentírás Ó- és Újszövetségi része az ókori világ főbb nyelvein (héber, arámi, görög) íródott, és a történetek, példázatok helyszíne a mai Közel-Kelet Egyiptomtól Kánaánon és Mezopotámián át Babilóniáig terjedő része volt.

A változatos felszínű, akkor még erdők borította hegyekkel, folyóvölgyekkel és sivatagokkal tagolt vidék mediterrán és szubtrópusi éghajlata és ennek megfelelően növényzete is jelentősen különbözik a miénktől. A Szentírásban szereplő növények jó része nálunk kevésbé ismert, noha sokszor fontos szimbolikus jelentést hordoznak.

A Bibliában szereplő növények és jelképrendszerük megismerése és értelmezése nemcsak érdekes felfedezés, hanem abban is segíthet minket, hogy minél közelebb kerüljünk Isten Igéjéhez, és megértsük az Úr nekünk szóló üzenetét.