Golding, William: A legyek ura

Ford.: Déry Tibor.

"Született optimista vagyok - írja Golding - de a fogyatékos logika .. pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. A pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul ki, mihelyt Golding az emberség kérdését firtatja: "Ember voltunk abban áll - írja -, hogy el tudjuk tönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazság és mi az igazságtalan."
A legyek ura voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a "hős gyarmatosító brit szellem"-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült - de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját - a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség.
Viseltes állapotban.