POLGÁRTÁRSAK! Mit akar a kormánypárt? Mit akar az ellenzék? 1903.
[Politikai propaganda plakát az 1903-ban kiújult véderővitához kapcsolódóan]

"Megmozdult a föld Magyarországon. Óriási a felháborodás mindenfelé. Az országgyűlési ellenzék hónapok óta hajlíthatatlan kitartással csatázik. … Mind ez a tiltakozás, ez a földmoraj, amely éppen nem pacsirtahang, egy gonosz törvényjavaslat megbuktatása miatt történik. Illő tehát minden jólelkű honfinak megtudni, mit akar ama javaslattal a kormánypárt és miért küzd ellene az ellenzék?"

Az 1888-ban kirobbant és egy évvel később a pozíciójában megingathatatlannak tűnő Tisza Kálmán miniszterelnök lemondásához vezető véderővita végigkísérte a Monarchia hátralévő történetét. A rendre kiéleződő viták és a vele járó belpolitikai válságok mélyén valójában egy közjogi probléma állt: az uralkodó és az osztrák kormányok kizárólag felségjognak tekintették a hadsereg vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó rendelkezéseket. A kiegyezési törvény magyar szövegéből viszont hiányzott a kizárólag szó, amely alapot nyújtott arra, a magyarok által képviselt szövegmagyarázatra, hogy az alkotmányos magyar király fejedelmi jogainak körét a magyar közjog határozza meg. Az önálló magyar hadsereg megteremtésére lehetőség nem volt, Magyarország rá volt szorulva a Monarchia közös hadseregére. Viszont egyre több politikusban vetődött fel, hogy Magyarország paritásos voltát egyre világosabbá kell tenni, Magyarország közjogi igényeit a haderőben is el kell ismertetni. A császári udvar korábban benyújtott katonai törvényeivel szemben a Szabadelvű Párt (Apponyi-csoport) 1903. januárjában egy 7 pontos javaslatot fogalmazott meg, de az uralkodó továbbra sem engedett nézeteiből. A magyar függetlenségi képviselők obstrukcióval tiltakoztak, de az ügy semmit nem haladt előre, mire Széll Kálmán miniszterelnök 1903. június 6-án beadta lemondását. (Farkas Gyöngyi tanulmányának felhasználásával, Katonai jogi és Hadijogi Szemle 2013/1.)

A hirdetmény bal felén a kormánypárti javaslatok ellenzéki olvasata az osztrák császárság zászlójának fekete-sárga színű keretében, míg az ellenzék követelései a magyar nemzeti trikolór színeivel keretezve.

Méret: 365 x 445 mm.
Félbehajtva, a lap alsó szélén néhány kisebb beszakadás, a sarkoknál törésnyom, hiánytalan, szép állapotban.