Széchenyi-lakomák emlékkönyve – Serlegbeszédek 1864-1938 (- 1944). Hasonmás kiadás.

Gróf Széchenyi István két évvel a Magyar Tudós Társaság megalapítása után, 1827-ben alapította meg a Nemzeti Casinót, amely a 19. század és a 20. század első felének egyik legfontosabb kulturális és társasági központjává vált Budapesten. Végrendeletében Széchenyi a Nemzeti Casinóra egy aranyserleget hagyott, és meghagyta, hogy egy részvényesi ebéd keretében halála után minden évben emeljék magasba emlékére ezt a serleget. 1864. február 1-jén tartották meg az első emlékbeszédet. Ettől kezdve minden évben megrendezték a „Széchenyi-lakomát”. Amikor a háborús vagy gazdasági helyzet ezt nem engedte, a serlegbeszédet akkor is majdnem minden évben megtartották. 1864 és 1944 között a Nemzeti Casino tagjaiból kikerülő szónokok – kezükben a serleggel – összesen 79 emlékbeszédet mondtak gróf Széchenyi István tiszteletére.

Báró Lipthay Béla 1883-ban egy díszes, művészi becsű albumot ajándékozott a Nemzeti Casinónak azzal a szándékkal, hogy ebben gyűjtsék össze a lakomákon elhangzott serlegbeszédeket. Ez lett a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve. A díszalbum impozáns megjelenésű, egyedi kötet. Kötése teljes bőr, gazdagon aranyozott, mintás metszésekkel. Két láncos kapcsa és négy sarokvédője ezüstből készült. A serlegbeszédeket Hunyadi Mátyás világhírű corvináinak mintájára kalligrafikus írással, iniciálékkal kezdve írták az albumba, és gazdagon díszítettéka legyeződíszes kötésű könyv lapjait is. A második világháborúban a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve eltűnt, majd viszontagságos úton, külföldről került vissza Magyarországra.
Az emlékkönyvről készült hasonmás kiadás az eredeti díszalbum mása: belseje teljesen visszaadja a corvinákra emlékeztető díszítettséget, impozáns külseje pedig megjeleníti az eredeti kötet díszkötésén is látható aranymetszéseket.
A díszalbum hasonmás kiadásából összesen 400, kézzel számozott példány készült, ez a 38. számú.