Címlapja hiányzik.
Első, korában egyetlen kiadás.

Kazinczy „1780 körül fog első nagy irodalmi vállalkozásába: belekezd Gessner fordításába, […] levelezésbe lép Gessnerrel, Lavaterrel, Chodowieckivel. […] A gyermekfővel közzétett első publikációk után Kazinczy viszonylag későn, harmincéves korában lépett igényes munkával a közönség elé. A nyolcvanas évek elején elkezdett fordítás évekig tartó csiszolgatás után került nyomdába: ez az első eset irodalmunkban arra, hogy a prózaíró tudatos, szinte tudós műgonddal alakítja ki művét. […]
A Geszner Idylliumi 1788-ban jelent meg Kassán, előszava (Rádayhoz) 1785 nyarán kelt. A csiszolgatás határozott művészi tudatosságot jelentett: az akkor már világhírű idillek idegen fordításainak vizsgálatát éppúgy, mint tudós eszmecserét a műről, stílusáról magával a szerzővel, halála után pedig feleségével.
A fordítás a tartalmi és stilisztikai hűségre, pontosságra és a nyelv zenei ritmusára ügyelő gonddal készült. […] Gessner klasszikus mezbe öltözött idilli világa klopstocki szentimentalizmust fejez ki álnépi környezetben. Kispolgári optimizmusa minden nyugtalanítót távol tart olvasójától, de annak édeskésebb, egyszerű boldogságot kínáló változata. A civilizációtól való elfordulásával s az „ősi szép” időkbe való visszavonulással Gessner bírálja a társadalmat, de egyszersmind kispolgári ideálvilágba is menekít.”/Magyar irodalomtörténet III./262-264.

Előzéklapján tintával írt címlapadatok: a cím inkább vall 19. sz. eleji beírásnak, míg a könyvészeti adatok talán a 20. sz. első felében lettek beírva, mint az odanyomott állományi bélyegző is. Első levelén, a Ráday Gedeonhoz intézett ajánlás fölött újabb bélyegzővel erősítette meg az egykori könyvtáros a könyv hovatartozását (Hevesvármegye könyvtára). Levelei épek, tiszták, néhol fordul csak elő egy-egy ujjnyom.

Korabeli, függőleges, klasszicista ornamentikájú filétával aranyozott gerincű félbőr kötésben, gerincének felső részén enyhén sérült, körül pirosra festett élmetszéssel.

more images