Supka Géza: 1848-1849

Nemzet és Emlékezet sorozat.

Az ikerkönyv első kötete, az 1848 három fő részre tagolódik. A Csend a vihar előtt című első részben a szerző bemutatja a forradalom előtti Magyarország rétegeit (a nemesség, a polgárság, a nép, a munkásság), a vezetőket (Széchenyi, Deák, Kossuth), a nemzetiségeket, a Habsburg-dinasztia egyes alakjait, kitér a bécsi forradalomra és hatására, végül ismerteti a Tizenkét pontot. A Tombol a viheder című második részben a március 15-ig terjedő két hónap eseményeiről számol be, különös részletességgel foglalkozva a különböző társadalmi rétegeknek és a nemzetiségeknek a forradalomhoz való viszonyáról, a "Ne bántsd a magyart!" című harmadik rész Petőfi választási bukásáról szeptember közepéig, a szabadságharc megindulásáig tartó időszak krónikája. (Viheder=vihar).

Az 1849 című munka jóval tökéletesebb az előzménynél, s ezt már az alcím is jelzi: Ismeretlen adatok a magyar szabadságharc történetéhez. A szerző rendelkezésére álló okiratanyag esetlegessége és hézagossága folytán nem vállalkozott a szabadságharc alapvető tényeinek kommentálására, inkább csupán néhány részletkérdés felderítésére vagy eddigi megállapítások helyesbítésére helyezi a hangsúlyt. Elsősorban a 48-49-es radikalizmus eszmevilágát és hordozóinak alakját emeli ki a homályból. Az Előszóban a pesti és a bécsi forradalmi tömeg haragjának áldozatul esett két osztrák főtiszt, Lamberg és Latour viselt dolgait tekinti át, majd a Zichy-ékszerekkel és Madarász László velük kapcsolatos kálváriájával foglalkozik. A továbbiakban bemutatja a Debrecenben született, Pestet lövető Hentzi Henriket, az "ellen- forradalom hősét", és akik komolyan vették a forradalmat (Perczel Mór és Bem József), Titánok harca címmel pedig Kossuth és Görgey ellentéteit deríti fel.   /Legeza Ilona/