categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Lebrecht, Norman : Művészek és menedzserek avagy rekviem a komolyzenéért
- description
- additional information
Sorozat: Memoria Mundi.
Ki ölte meg a komolyzenét? Norman Lebrecht szándékosan dramatizálja a kérdést oknyomozó és nagy vihart kavaró könyvében, mert ha a zene élete nem szűnt is meg, a baj igen komoly. A tősgyökeres zenerajongók manapság elpártolnak a koncertektől, a zenekarok a csőd szélén állnak, az új zeneszerzők és előadóművészek nem találnak hallgatóságra miközben egy maroknyi túlfizetett sztár annyit keres, amennyinek az elköltéséhez két élet is kevés volna. A szerző nem éri be a tünetek számbavételével, az okokat akarja kikutatni, és ehhez magát a zenei üzlet rendszerét és történetét vizsgálja meg behatóan - ezúttal tehát nem azt, hogy ki és hogyan alkotta meg vagy adta elő a műveket, hanem hogy ki szervezte meg az elhangzásukat, és kinek volt haszna belőle. A sztárrendszer megszületését Liszt Ferenc pályafutásában éri tetten, és az ő titkárában, a háttérben meghúzódó Belloniban találja meg az első zenei ügynököt, akit aztán egész földrészekre, sőt újabban az egész világ zenei életére kiterjeszkedő hálózatok követnek, immár egy kalap alá véve a sportot a komolyzenével. Végigköveti azt a folyamatot is, ahogyan az egykor magukat eltartó komolyzenei produkciók egyre inkább a támogatók reklámcéljainak kiszolgáltatottjaivá és kiszolgálóivá válnak. A menedzserek után a maestrókat veszi szemügyre, különösen Karajan felelősségét abban, hogy a sztárgázsik képtelen növekedése felborította a felkérések költségvetési egyensúlyát, és a Reinhardt magas művészi álmaiból született Salzburgi Fesztiválról a zene szerelmeseit kiszorította a mindenható Üzlet. Az utolsó rész a hanglemezipar történetét beszéli el - ugyanolyan színes, élvezetes és szenvedélytől átfűtött stílusban, mint amilyen az egész könyvet jellemzi. Norman Lebrecht 1948-ban született Londonban, szociológiát és pszichológiát tanult, televíziós hírműsorokat igazgatott, mielőtt harmincévesen az írásnak szentelte magát. Könyveit számos nyelvre lefordították, magyarul most jelenik meg először.
Ki ölte meg a komolyzenét? Norman Lebrecht szándékosan dramatizálja a kérdést oknyomozó és nagy vihart kavaró könyvében, mert ha a zene élete nem szűnt is meg, a baj igen komoly. A tősgyökeres zenerajongók manapság elpártolnak a koncertektől, a zenekarok a csőd szélén állnak, az új zeneszerzők és előadóművészek nem találnak hallgatóságra miközben egy maroknyi túlfizetett sztár annyit keres, amennyinek az elköltéséhez két élet is kevés volna. A szerző nem éri be a tünetek számbavételével, az okokat akarja kikutatni, és ehhez magát a zenei üzlet rendszerét és történetét vizsgálja meg behatóan - ezúttal tehát nem azt, hogy ki és hogyan alkotta meg vagy adta elő a műveket, hanem hogy ki szervezte meg az elhangzásukat, és kinek volt haszna belőle. A sztárrendszer megszületését Liszt Ferenc pályafutásában éri tetten, és az ő titkárában, a háttérben meghúzódó Belloniban találja meg az első zenei ügynököt, akit aztán egész földrészekre, sőt újabban az egész világ zenei életére kiterjeszkedő hálózatok követnek, immár egy kalap alá véve a sportot a komolyzenével. Végigköveti azt a folyamatot is, ahogyan az egykor magukat eltartó komolyzenei produkciók egyre inkább a támogatók reklámcéljainak kiszolgáltatottjaivá és kiszolgálóivá válnak. A menedzserek után a maestrókat veszi szemügyre, különösen Karajan felelősségét abban, hogy a sztárgázsik képtelen növekedése felborította a felkérések költségvetési egyensúlyát, és a Reinhardt magas művészi álmaiból született Salzburgi Fesztiválról a zene szerelmeseit kiszorította a mindenható Üzlet. Az utolsó rész a hanglemezipar történetét beszéli el - ugyanolyan színes, élvezetes és szenvedélytől átfűtött stílusban, mint amilyen az egész könyvet jellemzi. Norman Lebrecht 1948-ban született Londonban, szociológiát és pszichológiát tanult, televíziós hírműsorokat igazgatott, mielőtt harmincévesen az írásnak szentelte magát. Könyveit számos nyelvre lefordították, magyarul most jelenik meg először.