categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Kitagava Utamaro : Párnadal
- description
- additional information
A Josino-folyó finom folyása köti össze a szeretőket, és ahol felfedi pőre partját, mintha a Cukuba-hegy rajzolná fel egy férfi és egy nő egymásba-merülő, összeboruló alakját. Tavaszi ködök paravánja mögött bomlik ki a virághímes szőnyegen enyelgők elbűvölő látványa; az aranyfüstű metszetek ínycsiklandó ízelítővel szolgálnak a városi élvezetek zamatából. Könnyes szemmel, szívdobogva, az elcsábult lélek lesiklik az ősforráshoz, az övek alá. És felnyílnak a combok a meztelen égre, ameddig a szem ellát Naniva rózsatői virulnak, és kincses kelyhét úgy himbálja, mintha csak lerohanná Hakone lankáit. Ah! mennyivel több bárgyú és szorgos társainál a bujaság e fortélyos festője, vajon ecsetjének mely sikamlós húzásával szédít el bennünket? De minek nevezzük ezt a könyvet? Hisz´ nincs új a nap alatt! Mérettessék hát az illusztris Hendzsó [1] költészetéhez, kölcsönözzük bátran címéül Szei udvarhölgy szép szavát [2], miközben fenséges képmetszőnk nevéhez [3] közelítjük és igazítjuk. Ám alig neveztük meg, eme Utamakura máris gerjeszti érzékeink tavasz-ébredését.