Sorozat: Borsodi kismonográfiák 4.
A miskolci kerámikusság kezdetei évszázadokra - ha nem évezredekre - nyúlnak vissza. A diósgyőri vár ásatásakor előkerült igen nagy mennyiségű kerámiaanyag nemcsak azt bizonyítja, hogy a területnek már korán kialakult a kapcsolata a különböző külföldi kerámiaközpontokkal - így többek között Itáliával is -, hanem azt is, hogy már a középkor első századaitól szinte napjainkig éltek és működtek fazekasok Miskolcon, Diósgyőrött és környékén. A XIX. század első évtizedeiben kialakult miskolci kerámiaipar azonban nem pusztán egyenes folytatása ennek, hiszen a durva és finom kőedény előállításához már nem elegendőek azok a feltételek, amelyek az egyszerű fazekasságot jellemzik. Előllításához olyan anyagokra is szükség van, melyeket pl. az üveggyártásnál használnak (pl. békasó). Ugyanakkor több olyan alkotóelem felesleges, mely a fazekasságnál nagy fontosságú (hamuzsír, ólomoxid stb.). A két kerámiatípus gyártásmódja is eltérő, mert míg a fazekasok alapanyaga a képlékeny, alacsony hőfokon kiégő vörösanyag, - a kőedények mindkét fajtáját keverékagyagból készítik.