A könyv Napok romjai címmel is megjelent.
Fordította és az utószót írta Kada Júlia.

Modern könyvtár (610)

Kazuo Ishiguro Japánban született 1954-ben, de hatéves kora óta Angliában él, és angolul írja nagy sikerű, díjnyertes regényeit. A legangolabbul talán éppen ezt a harmadikat írta. Képzeljünk el egy ősi angol kastélyt, benne egy angol lordot és egy nagyszámú személyzet élén egy főkomornyikot. Mr. Stevevenst, akinek életet az egyetlen becsvágya irányítja, hogy tökéletes, sőt „nagy” főkomornyik legyen. És ehhez a jelek szerint nem is kínálkozhatnék kedvezőbb terep Darlington Hallnál, ahol titkos összejöveteleken egész Európa sorsára kiható tárgyalások folynak, és zavartalan lebonyolításuk, sőt valamelyest talán még a sikerük is a főkomornyikon múlik…. azazhogy múlott valaha, a két háború közt. A lord azóta meghalt, és az új, amerikai tulajdonos a kastéllyal együtt, mint ódon, patinás tartozékát, megvette Mr. Stevenst is. A személyzet azonban négy főre apadt, és ez nagy gondot okoz a tökélyre törő főkomornyiknak. Talán ha visszajönne a régi házvezetőnő… Ennek érdekében – életében először – hosszabb útra indul, s miközben emlékezetében végigpörgeti a múlt fényes lapjait, készül a találkozásra – de hogy kivel és mivel fog találkozni, azt mi hamarabb és jobban sejtjük, mint ő maga, aminthogy a régi szép napok fénye is különös színváltozáson megy keresztül, ahogyan az emlékek követik egymást.