kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Czövek István - Kelemen Imre : Magyar hazai polgári magános törvényről írtt tanítások... (I-II.) [A 3. kötet hiányzik!]
- leírás
- további adatok
...mellyeket néhai Kelemen Imre … munkája szerint a magyar hazafijak és a törvény tanuló nemes ifjúság számára magyar nyelven készített és kiadott --.
I. könyv: A személlyekről.
II. könyv: A dolgokról.
A harmadik kötet (A keresetekről) hiányzik!
Az első hazai átfogó polgári jogi munka.
Kelemen Imre (1744–1819) teológus, jogász, egyetemi tanár egyik főműve.
A munka római és német jogi alapokat is felhasználva íródott, világos, érthető stílusban. Úttörő módon Werbőczytől eltérő gondolatmenetet követ.
A munka hatalmas jelentőségét az adja, hogy összekötő kapocsként szolgál Werbőczy és Frank Ignác magánjogi munkássága és művei között.
Magyarul ekkor jelent meg először (latinul már 1814-ben napvilágot látott).
A címlapokon állományi és tulajdonosi bélyegzésekkel.
Az előzék- és címlapokon tintás jelzetekkel.
Néhány helyen ceruzás (piros, kék és fekete színű) aláhúzással.
Korabeli -elsősorban a gerinceknél kopott- papírkötésben; a könyvgerinceken aranyozott címvignettákkal.
I. könyv: A személlyekről.
II. könyv: A dolgokról.
A harmadik kötet (A keresetekről) hiányzik!
Az első hazai átfogó polgári jogi munka.
Kelemen Imre (1744–1819) teológus, jogász, egyetemi tanár egyik főműve.
A munka római és német jogi alapokat is felhasználva íródott, világos, érthető stílusban. Úttörő módon Werbőczytől eltérő gondolatmenetet követ.
A munka hatalmas jelentőségét az adja, hogy összekötő kapocsként szolgál Werbőczy és Frank Ignác magánjogi munkássága és művei között.
Magyarul ekkor jelent meg először (latinul már 1814-ben napvilágot látott).
A címlapokon állományi és tulajdonosi bélyegzésekkel.
Az előzék- és címlapokon tintás jelzetekkel.
Néhány helyen ceruzás (piros, kék és fekete színű) aláhúzással.
Korabeli -elsősorban a gerinceknél kopott- papírkötésben; a könyvgerinceken aranyozott címvignettákkal.